Amíg tanultam, a családom minden tagjának bizony tudomásul kellett vennie, hogy nem mindig mehettem velük, vagy éppen nem jöhettek hozzánk!
Kicsi Reginám, mikor a védésre készültem, oly sokszor megkérdezte "mama meddig tanulsz még" és amikor mondtam neki, hogy ez az utolsó vizsgám, és utána oda megyünk ahova akarja, vagy akkor jön, amikor szeretne szinte alig hitte el. Azóta is megkérdezi, amikor készül hozzánk, "ugye szombaton itthon leszel velem mama", az évek alatt annyira bele vésődött, hogy szombaton a mama nincs otthon!
Köszönet elsősorban a férjemnek jár, aki végig támogatott mindenben, tartotta bennem a lelket a nehéz időszakokban. Helyettesített a konyhában és a vásárlásoknál, ellátta a bébicsőszi feladatokat az unokák körül.
A kis családomnak is köszönöm, hogy biztattak, támogattak, vagy csak hagytak tanulni!
Kedvenc hobbimra szinte semmi időm nem maradt, kimaradtam rengeteg táborból, kiállításról és sok csoportfoglalkozásból is! Remélem, hogy most már erre is lesz időm, csak győzzem energiával :)
Most néhány hivatalos fotó.
 |
| Reginával együtt készültünk a vizsgákra |
 |
| Csoportkép a gazdálkodási és menedzsment szakosokról |
